Manapság egyre többször találkozunk a fascia kifejezéssel az interneten, a konditeremben, az egészségügyben – és egyre nagyobb teret hódítanak a fascia kezelések. De tulajdonképpen mi is az a fascia és miért is kell nekünk ezzel foglalkozni?

Mi a fascia anatómiája?

A fascia latin eredetű szó, jelentése szalag, kötőszövet. Orvosilag kötőszövetet, izompólyát jelent, de ha egy FDM-mel (Fascia Disztorziós Modell – egyfajta terápia) foglalkozó terapeutát kérdezünk meg, ő azt fogja mondani, minden feszes és lágy kollagéntartalmú struktúra fascia. Ez a kötőszövetes hártya behálózza a testünket tetőtől talpig. Mindenhol megtalálható, mindent körbevesz. Az izmokban és azok körül, a hasüregben, a belső szervekben, az idegrendszerben, a koponyában és az érhálózatban is. Minden egyes izomsejt rendelkezik fasciával, az izomsejteket és az izmokat borító képletek összeszedődnek és ebből jön létre az ín, ami egy tömény izompólya. Éppen ezért nem beszélhetünk különálló egységekről, ez egy hatalmas nagy fasciarendszer/hálózat. Olyan mint egy óriási pókháló, amely mindent mindennel összeköt, megszakítás nélküli rendszert alkot – a rendszeren belül pedig megkülönböztetünk fascialáncokat is.

Miért van szükségünk a fasciákra?

Képzeljünk el egy narancsot! A narancs külső burka, a héja a bőrünk, benne a gerezdek az izmok, a gerezdeket borító hártya az izompólya/fascia, a gerezdekben van a rengeteg kis izomrostocska fasciával körbevéve. A gerezdek és a héj között pedig ott van az a fehér színű rostos háló, mely szintén a fasciarendszer része és mindent mindennel összeköt.

Az emberi testben ezek:

• Segítik megtartani az izmok alakját
• Segítik, hogy az izom fel tudja építeni az izomerőt és azt tovább tudja adni
• Segítik az izmok egymás közti elcsúszását

Miért fontos a folyadékbevitel fascia eredetű tünetek esetén?

A fasciák egymáson való elcsúszáshoz és a megfelelő funkciójukhoz sok-sok vízre van szükség. Ha a szervezetünkbe nem juttatunk elegendő mennyiségű folyadékot, akkor a rétegek közt nehezített, „ragacsos” lesz az elmozdulás és összetapadások (adhesiók) jönnek létre, melynek következtében a mozgások nehezen kivitelezhetővé válnak, akár fájdalmassá is válhatnak. Ha a fascia nem funkcionál megfelelően, akkor sérül a propriocepció (izületi helyzetérzékelés) és ez diszfunkció kialakulásához vezethet. Ezeket a különböző elváltozásokat nevezzük fascia disztorzióknak (pl: letapadások, diszfunkciók). Ezek azonban nagyon jól kezelhetőek, például FDM (Fascia Disztorziós Modell) terápiával. A terápia eszközei közé tartozik a fasciakés, a masszázspisztoly, a henger, a masszírozó labdák.

Milyen tüneteket és elváltozásokat tapasztalhatunk a fasciarendszerben?

A fasciaelváltozások nagyon sokféleképpen jelentkezhetnek. Lehet a fájdalom pontszerű, vonalként lefutó, lehet egy pontra nem konkretizálható, inkább kiterjedtebb, okozhat zsibbadást, borsódzást a test bármely területén, vagy fájdalom nélküli mozgáskorlátozottságot. Amennyiben ilyen panasszal jelentkeznek hozzánk, sosem csak lokálisan kezeljük a problémát. Minden esetben végig kell vizsgálni az adott fascialáncot/láncokat. Például ha valakinek a talpa fáj, amelynek hátterében lehet a talpi fascia gyulladása, fentebbi struktúrákkal is foglalkozni kell. Kezelni kell az Achilles-inat, a vádlit, a gerinc melletti izmokat, de még akár a nyakizmokat, hiszen a bennük lévő feszesség az izomegyensúly felbomlását okozza, mely szintén kiválthatja a talp fájdalmát. A fascia láncokat követve, kiterjedt terápiát alkalmazva nem csak a talpi problémák, de a régóta fennálló csukló vagy akár derékpanaszok is megoldhatók.

Mire fókuszál a kezelés?

A fascia kezelések során megtanítjuk azok hengerezésének megfelelő módját, a masszázslabdák, rollerek használatát. Mutatunk és házi feladatnak adunk nyújtási- és az izombalanszot helyreállító gyakorlatokat. Nagyon fontos, hogy a testünket minden nap alaposan átmozgassuk, mert a kötőszöveti letapadások és diszfunkciók egyik legjobb ellensége a mozgás. Sporttal és mozgással a szöveteinket folyamatos mozgásban tartjuk, a fascia rétegek közt könnyűvé válik az elcsúszás, a folyadékáramlás, javul a vérkeringés. Mindemellett nagyon fontos a megfelelő folyadékevitel – 10 testsúlykilogrammonként legalább 4 dl víz ( egy 80 kg súlyú embernek napi 3,2l ).